A komplikációkat követő műtét során a párom olyan altatót kapott, ami nem tette lehetővé, hogy 12 órán belül ciciztesse Rékát. Plussz születése után kicsit szaporán vette a levegőt a gyermek, így megfigyelésre inkubátorba tették, csak a biztonság kedvéért. Ennek örömére később kapta az első impulzust anya cicije, és bár amúgyis azt mondják, 2-3 nap mire beindul, még ez is hátráltatta a dolgot kicsit.

A fent említett 12 óra alatt tehát a kiscsaj tápszert kapott, amitől később jól be is dugult szegény. Az anyatej gyakorlatilag a harmadik napon indult meg, ami teljesen normális. Tudtuk meg utóbb.

Mivel az asszony járni nem tudott még az első 2 napban, lemaradt "az oktatásról", hogyan kezeljük a köldökcsonkot.

Nem a kórteremben mutatták meg, ahhoz kihívták az anyukákat, aki lemaradt róla, az így járt. Mikor aktuálissá vált a pelusozás, megkérdeztem a szomszédasszonyt, hogy mit kezdjünk a köldökkel, és Ő nagyon kedvesen meg is mutogatta. Vatta, alkohol, köldökhintőpor a kellékek listája.

Alkohollal megtisztítjuk, utána köldökhintőporral beszórjuk és ennyi. Félni nem kell tőle, váladékozik, de nem fáj, abszolút érzéketlen. A hintőporból és az alkoholból a pici bőrére ne nagyon szórjunk, mivel ezeknek az a szerepe, hogy leszárítsák a csonkot, a bőrét is kikezdenék.

Később ez a bájos szomszédasszony és a férje azt is elmesélték, hogy bizony van amolyan kezdő csomag a babákhoz, ami alkoholt tartalmaz a köldökre hintőporral, popsikenőcsöt, fürdető krémet, valamiféle injekciót és még pár apróságot.

Nekik a gyerekdoki írt előzetesen recepteket, mert ezek bizony már otthon is kellenek. Azt tudni kell, hogy kórházban nem írhatnak fel semmi, sőt még neveket sem említhetnek. Szerencsére az injekciót kivéve, minden más vény nélkül kapható a patikában, így azokat gyorsan meg is vettem. Mivel a kislányka nem kakilt rendesen, a nővérek segítettek rá neki, és a poci is fájósnak bizonyult, vettem hozzá szélcsövet és csecsemőknek való espumisan emulziót. Így fizettem nagyjából 6000 forintot.

Nem akartam gyógyszerezni a gyereket, de egyéb alternatívát nem tudott ajánlani a patikus néni, és nem is akart. Az ápolónők szőlőcukor port ajánlottak, mert az természetes, és nem is szokik rá a baba, de az egyrészt nem volt, másrészt későbbi patikai látogatásom során is kérdően néztek rám ezügyben, azaz az adagolás is kérdéses volt, így kimaradt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.